Eredete:
Eredeti élőhelye nem ismert, Nyugat-Európában vagy a Távol-Keleten alakulhatott ki. Világszerte sok országban termesztik, ki is vadul.
A téli fagyot jól tűri, kedveli a gazdag, mélyrétegű talajokat és viszonylag vízigényes növény.

Magyarországon ismert, elterjedt, mint teanövény. Használata igen egészséges, mert emésztési zavaroknál, felfúvódásnál, epegyulladásnál, menstruációs zavaroknál nagyon jó szolgálatot tesz. Teáját főleg görcsoldásra, felfúvódásoknál alkalmazzák, egyéb drogokkal együtt nyugtatóként is.

A menta (Mentha) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó nemzetség. Sok kertben előforduló növény, limonádék, üdítők és különböző ínyencségek ízesítésére használják.

Termesztés:
A jól megmunkált, laza, mélyrétegű, közép-kötött, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. Ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve tőosztással szaporítják. Évenként kétszer vágják, illetve fosztják a leveleit.

Felhasználása:
A drogot a virágzás előtt gyűjtött, szárított lomblevelei szolgáltatják.

A levéldrog mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú a mentofurantartalom megnövekedése miatt.

Illóolaj tartalma: 
0,5-4%, ez függ az időjárástól a talajtól és a fajtától.